Nyugdíjemelés és infláció
- febr. 16.
- 3 perc olvasás
Minden évben bejelentik Ausztriában, hogy a következő évben milyen mértékben emelkednek a nyugdíjak. Sokan örülnek a magasabb nyugdíjnak. Mások pedig azt kérdezik, hogyan számítják ki ezt az emelést.
Ilyenkor gyakran hallani olyan kifejezéseket, mint infláció, fogyasztói árindex vagy értékkövetés.
De mit jelentenek ezek valójában? És miért játszik fontos szerepet az infláció nemcsak az állami nyugdíjnál, hanem számos életbiztosításnál is?
Nézzük meg együtt!
Miért emelik egyáltalán a nyugdíjakat?
Az idő múlásával emelkednek az árak.
Az élelmiszerek, a lakbér, a villany, a fűtés vagy a különböző szolgáltatások évről évre drágábbak lesznek.
Ez azt jelenti:
Ugyanabból a pénzből ma gyakran kevesebbet lehet vásárolni, mint néhány évvel ezelőtt.
Annak érdekében, hogy a nyugdíjasok lehetőleg megőrizzék vásárlóerejüket, az állami nyugdíjakat rendszeresen emelik.
Hogyan számítják ki a nyugdíjemelést?
Ausztriában az éves nyugdíjemelés – más néven értékkövetés (Valorisierung) – alapvetően a fogyasztói árindexhez (VPI) igazodik.
A fogyasztói árindex azt mutatja meg, hogyan változnak a mindennapi élethez szükséges termékek és szolgáltatások árai. Ez Ausztria egyik legfontosabb inflációs mutatója.
A nyugdíjemelés célja nem az, hogy a nyugdíj kövesse a bérek emelkedését vagy a gazdasági növekedést.
Hanem az, hogy az infláció okozta vásárlóerő-csökkenést lehetőség szerint ellensúlyozza.
A nyugdíjemelés végleges mértékéről azonban minden évben a törvényhozás dönt. Ezért előfordulhat, hogy a tényleges emelés eltér az infláció mértékétől, vagy a különböző nyugdíjak esetében más és más százalékot alkalmaznak.
Mit jelent valójában az infláció?
Az infláció azt jelenti, hogy a pénz idővel veszít a vásárlóerejéből.
Egy egyszerű példa:
Ha egy bevásárlás ma 100 euróba kerül, és a következő évben az árak 3%-kal emelkednek, ugyanaz a bevásárlás már 103 euróba fog kerülni.
Vagyis ugyanazzal a 100 euróval kevesebb dolgot tudunk megvenni, mint korábban.
Pont ezért emelik rendszeresen a nyugdíjakat.
Mi köze van ehhez az életbiztosításnak?
Sok életbiztosításnál is ugyanezt az elvet alkalmazzák.
Ezt indexálásnak vagy értékkövetésnek nevezik.
Ennek során rendszeresen emelkedik:
a biztosítás díja,
és ezzel egyidejűleg a biztosítási összeg is.
Miért?
Mert a biztosítási összeg is veszít az értékéből az idő múlásával.
Egy 100 000 eurós biztosítási összeg ma egészen más vásárlóerőt képvisel, mint 20 vagy 30 év múlva.
Az indexálásnak köszönhetően a biztosítási védelem együtt növekszik az árak emelkedésével.
Miért utasítják el egyesek az indexálást?
Sok biztosított minden évben levelet kap a biztosítótól a tervezett indexálásról.
Néhányan ezt elutasítják, mert emiatt a biztosítás díja kissé emelkedik.
Amit azonban sokan elfelejtenek:
nemcsak a biztosítás díja nő, hanem a biztosítási összeg is.
Így a pénzügyi védelem hosszú távon is megőrzi az értékét.
Különösen egy olyan életbiztosítás esetében, amely akár évtizedeken keresztül is fennáll, ez óriási különbséget jelenthet.
A legfontosabb különbség
Bár az állami nyugdíj és az életbiztosítás is követheti az inflációt, van közöttük egy lényeges különbség.
Az állami nyugdíj
a fogyasztói árindexhez igazodik,
a végleges emelésről minden évben törvény dönt.
Az életbiztosítás
a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint történik az indexálás,
az értékkövetés módját a biztosítási szerződés szabályozza.
A cél azonban mindkét esetben ugyanaz:
megőrizni a pénz vásárlóerejét.
Egy példa a mindennapokból
Maria havi 2 000 euró nyugdíjat kap.
Ha egy év alatt az árak 3%-kal emelkednek, ugyanazzal a 2 000 euróval már kevesebbet tud vásárolni, mint az előző évben.
A nyugdíjemelés célja, hogy ezt a vásárlóerő-csökkenést lehetőség szerint ellensúlyozza.
Hasonlóan működik egy életbiztosítás is.
Ha valakinek ma 100 000 euró a biztosítási összege, ez az összeg 30 év múlva már lényegesen kevesebbet érhet.
A rendszeres indexálásnak köszönhetően azonban a biztosítási összeg is növekszik, így a pénzügyi védelem jobban igazodik a megélhetési költségek változásához.
Összegzés
A nyugdíjemelés és az életbiztosítás indexálása ugyanazt a célt szolgálja:
megakadályozni, hogy az infláció hosszú távon csökkentse a pénz értékét.
A különbség az alkalmazás módjában van.
Míg az állami nyugdíj éves emeléséről törvény rendelkezik, és az a fogyasztói árindexhez igazodik, addig az életbiztosítás indexálása a biztosítási szerződésben rögzített feltételek alapján történik.
Aki ezt az elvet megérti, gyorsan felismeri, hogy a rendszeres értékkövetés miért fontos része a hosszú távú pénzügyi tervezésnek.
Mert a jó előrelátás nemcsak azt jelenti, hogy félreteszünk a jövőre.
Hanem azt is, hogy gondoskodunk arról, hogy ez a pénz sok év múlva is megőrizze vásárlóerejét.
Hozzászólások